könyékhajlat
Hungarian
Etymology
könyék (“elbow”) + hajlat (“crook”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøɲeːkhɒjlɒt]
- Hyphenation: kö‧nyék‧haj‧lat
- Rhymes: -ɒt
Noun
könyékhajlat (plural könyékhajlatok)
- (anatomy, dialectal) alternative form of könyökhajlat (“crook of the arm”)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | könyékhajlat | könyékhajlatok |
| accusative | könyékhajlatot | könyékhajlatokat |
| dative | könyékhajlatnak | könyékhajlatoknak |
| instrumental | könyékhajlattal | könyékhajlatokkal |
| causal-final | könyékhajlatért | könyékhajlatokért |
| translative | könyékhajlattá | könyékhajlatokká |
| terminative | könyékhajlatig | könyékhajlatokig |
| essive-formal | könyékhajlatként | könyékhajlatokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | könyékhajlatban | könyékhajlatokban |
| superessive | könyékhajlaton | könyékhajlatokon |
| adessive | könyékhajlatnál | könyékhajlatoknál |
| illative | könyékhajlatba | könyékhajlatokba |
| sublative | könyékhajlatra | könyékhajlatokra |
| allative | könyékhajlathoz | könyékhajlatokhoz |
| elative | könyékhajlatból | könyékhajlatokból |
| delative | könyékhajlatról | könyékhajlatokról |
| ablative | könyékhajlattól | könyékhajlatoktól |
| non-attributive possessive – singular |
könyékhajlaté | könyékhajlatoké |
| non-attributive possessive – plural |
könyékhajlatéi | könyékhajlatokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | könyékhajlatom | könyékhajlataim |
| 2nd person sing. | könyékhajlatod | könyékhajlataid |
| 3rd person sing. | könyékhajlata | könyékhajlatai |
| 1st person plural | könyékhajlatunk | könyékhajlataink |
| 2nd person plural | könyékhajlatotok | könyékhajlataitok |
| 3rd person plural | könyékhajlatuk | könyékhajlataik |