könyörület
Hungarian
Etymology
From könyörül + -et (noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøɲørylɛt]
- Hyphenation: kö‧nyö‧rü‧let
- Rhymes: -ɛt
Noun
könyörület (usually uncountable, plural könyörületek)
- compassion, mercy
- Synonym: irgalom
- forgiveness, leniency
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | könyörület | könyörületek |
| accusative | könyörületet | könyörületeket |
| dative | könyörületnek | könyörületeknek |
| instrumental | könyörülettel | könyörületekkel |
| causal-final | könyörületért | könyörületekért |
| translative | könyörületté | könyörületekké |
| terminative | könyörületig | könyörületekig |
| essive-formal | könyörületként | könyörületekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | könyörületben | könyörületekben |
| superessive | könyörületen | könyörületeken |
| adessive | könyörületnél | könyörületeknél |
| illative | könyörületbe | könyörületekbe |
| sublative | könyörületre | könyörületekre |
| allative | könyörülethez | könyörületekhez |
| elative | könyörületből | könyörületekből |
| delative | könyörületről | könyörületekről |
| ablative | könyörülettől | könyörületektől |
| non-attributive possessive – singular |
könyörületé | könyörületeké |
| non-attributive possessive – plural |
könyörületéi | könyörületekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | könyörületem | könyörületeim |
| 2nd person sing. | könyörületed | könyörületeid |
| 3rd person sing. | könyörülete | könyörületei |
| 1st person plural | könyörületünk | könyörületeink |
| 2nd person plural | könyörületetek | könyörületeitek |
| 3rd person plural | könyörületük | könyörületeik |
Further reading
- könyörület in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.