könyvelő
Hungarian
Etymology
könyvel + -ő
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøɲvɛløː]
- Hyphenation: köny‧ve‧lő
- Rhymes: -løː
Participle
könyvelő
- present participle of könyvel
Noun
könyvelő (plural könyvelők)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | könyvelő | könyvelők |
| accusative | könyvelőt | könyvelőket |
| dative | könyvelőnek | könyvelőknek |
| instrumental | könyvelővel | könyvelőkkel |
| causal-final | könyvelőért | könyvelőkért |
| translative | könyvelővé | könyvelőkké |
| terminative | könyvelőig | könyvelőkig |
| essive-formal | könyvelőként | könyvelőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | könyvelőben | könyvelőkben |
| superessive | könyvelőn | könyvelőkön |
| adessive | könyvelőnél | könyvelőknél |
| illative | könyvelőbe | könyvelőkbe |
| sublative | könyvelőre | könyvelőkre |
| allative | könyvelőhöz | könyvelőkhöz |
| elative | könyvelőből | könyvelőkből |
| delative | könyvelőről | könyvelőkről |
| ablative | könyvelőtől | könyvelőktől |
| non-attributive possessive – singular |
könyvelőé | könyvelőké |
| non-attributive possessive – plural |
könyvelőéi | könyvelőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | könyvelőm | könyvelőim |
| 2nd person sing. | könyvelőd | könyvelőid |
| 3rd person sing. | könyvelője | könyvelői |
| 1st person plural | könyvelőnk | könyvelőink |
| 2nd person plural | könyvelőtök | könyvelőitek |
| 3rd person plural | könyvelőjük | könyvelőik |
Further reading
- könyvelő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.