körmű
See also: Kormu
Hungarian
Etymology
köröm (“fingernail”) + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkørmyː]
- Hyphenation: kör‧mű
- Rhymes: -myː
Adjective
körmű (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | körmű | körműek |
| accusative | körműt | körműeket |
| dative | körműnek | körműeknek |
| instrumental | körművel | körműekkel |
| causal-final | körműért | körműekért |
| translative | körművé | körműekké |
| terminative | körműig | körműekig |
| essive-formal | körműként | körműekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | körműben | körműekben |
| superessive | körműn | körműeken |
| adessive | körműnél | körműeknél |
| illative | körműbe | körműekbe |
| sublative | körműre | körműekre |
| allative | körműhöz | körműekhez |
| elative | körműből | körműekből |
| delative | körműről | körműekről |
| ablative | körműtől | körműektől |
| non-attributive possessive – singular |
körműé | körműeké |
| non-attributive possessive – plural |
körműéi | körműekéi |
Coordinate terms
- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú