közélet
Hungarian
Etymology
köz (“public”) + élet (“life”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøzeːlɛt]
- Hyphenation: köz‧élet
Noun
közélet
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | közélet | közéletek |
| accusative | közéletet | közéleteket |
| dative | közéletnek | közéleteknek |
| instrumental | közélettel | közéletekkel |
| causal-final | közéletért | közéletekért |
| translative | közéletté | közéletekké |
| terminative | közéletig | közéletekig |
| essive-formal | közéletként | közéletekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közéletben | közéletekben |
| superessive | közéleten | közéleteken |
| adessive | közéletnél | közéleteknél |
| illative | közéletbe | közéletekbe |
| sublative | közéletre | közéletekre |
| allative | közélethez | közéletekhez |
| elative | közéletből | közéletekből |
| delative | közéletről | közéletekről |
| ablative | közélettől | közéletektől |
| non-attributive possessive – singular |
közéleté | közéleteké |
| non-attributive possessive – plural |
közéletéi | közéletekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | közéletem | közéleteim |
| 2nd person sing. | közéleted | közéleteid |
| 3rd person sing. | közélete | közéletei |
| 1st person plural | közéletünk | közéleteink |
| 2nd person plural | közéletetek | közéleteitek |
| 3rd person plural | közéletük | közéleteik |
Derived terms
Further reading
- közélet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.