középpont

Hungarian

Etymology

közép (“middle, center”) +‎ pont (“point”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøzeːpːont]
  • Hyphenation: kö‧zép‧pont
  • Rhymes: -ont

Noun

középpont (plural középpontok)

  1. center, middle, central point, midpoint
    az érdeklődés középpontjában ― in the center of attention

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative középpont középpontok
accusative középpontot középpontokat
dative középpontnak középpontoknak
instrumental középponttal középpontokkal
causal-final középpontért középpontokért
translative középponttá középpontokká
terminative középpontig középpontokig
essive-formal középpontként középpontokként
essive-modal — —
inessive középpontban középpontokban
superessive középponton középpontokon
adessive középpontnál középpontoknál
illative középpontba középpontokba
sublative középpontra középpontokra
allative középponthoz középpontokhoz
elative középpontból középpontokból
delative középpontról középpontokról
ablative középponttól középpontoktól
non-attributive
possessive – singular 		középponté középpontoké
non-attributive
possessive – plural 		középpontéi középpontokéi
Possessive forms of középpont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. középpontom középpontjaim
2nd person sing. középpontod középpontjaid
3rd person sing. középpontja középpontjai
1st person plural középpontunk középpontjaink
2nd person plural középpontotok középpontjaitok
3rd person plural középpontjuk középpontjaik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • középpont in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.