közös
Hungarian
Etymology
köz + -ös (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøzøʃ]
Audio: (file) - Hyphenation: kö‧zös
- Rhymes: -øʃ
Adjective
közös (not generally comparable, comparative közösebb, superlative legközösebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | közös | közösek |
| accusative | közöst közöset |
közöseket |
| dative | közösnek | közöseknek |
| instrumental | közössel | közösekkel |
| causal-final | közösért | közösekért |
| translative | közössé | közösekké |
| terminative | közösig | közösekig |
| essive-formal | közösként | közösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közösben | közösekben |
| superessive | közösön | közöseken |
| adessive | közösnél | közöseknél |
| illative | közösbe | közösekbe |
| sublative | közösre | közösekre |
| allative | közöshöz | közösekhez |
| elative | közösből | közösekből |
| delative | közösről | közösekről |
| ablative | közöstől | közösektől |
| non-attributive possessive – singular |
közösé | közöseké |
| non-attributive possessive – plural |
közöséi | közösekéi |
Derived terms
Expressions
- közös eset
- közös képviselő
- közös képzés
- közös költség
- közös megegyezéssel
- közös nevező
- közös osztó → legnagyobb közös osztó
- közös szemmozgató ideg
- közös többszörös → legkisebb közös többszörös
- közös tulajdon
- közös üzemeltetésű járat
- közös vállalat
Noun
közös (usually uncountable, plural közösök)
- (historical, between 1945 and 1989 in Hungary) cooperative (farmers’ agricultural cooperative farm)
- Synonyms: termelőszövetkezet, téesz
- common/public property (something that is owned jointly)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | közös | közösök |
| accusative | közöst | közösöket |
| dative | közösnek | közösöknek |
| instrumental | közössel | közösökkel |
| causal-final | közösért | közösökért |
| translative | közössé | közösökké |
| terminative | közösig | közösökig |
| essive-formal | közösként | közösökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közösben | közösökben |
| superessive | közösön | közösökön |
| adessive | közösnél | közösöknél |
| illative | közösbe | közösökbe |
| sublative | közösre | közösökre |
| allative | közöshöz | közösökhöz |
| elative | közösből | közösökből |
| delative | közösről | közösökről |
| ablative | közöstől | közösöktől |
| non-attributive possessive – singular |
közösé | közösöké |
| non-attributive possessive – plural |
közöséi | közösökéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | közösöm | közöseim |
| 2nd person sing. | közösöd | közöseid |
| 3rd person sing. | közöse | közösei |
| 1st person plural | közösünk | közöseink |
| 2nd person plural | közösötök | közöseitek |
| 3rd person plural | közösük | közöseik |
Further reading
- közös in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.