közösségi

Hungarian

Etymology

közösség +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøzøʃːeːɡi]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: kö‧zös‧sé‧gi
  • Rhymes: -ɡi

Adjective

közösségi (comparative közösségibb, superlative legközösségibb)

  1. communal, community (attributive) (of or relating to the community)
    közösségi szolgálatcommunity service

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közösségi közösségiek
accusative közösségit közösségieket
dative közösséginek közösségieknek
instrumental közösségivel közösségiekkel
causal-final közösségiért közösségiekért
translative közösségivé közösségiekké
terminative közösségiig közösségiekig
essive-formal közösségiként közösségiekként
essive-modal
inessive közösségiben közösségiekben
superessive közösségin közösségieken
adessive közösséginél közösségieknél
illative közösségibe közösségiekbe
sublative közösségire közösségiekre
allative közösségihez közösségiekhez
elative közösségiből közösségiekből
delative közösségiről közösségiekről
ablative közösségitől közösségiektől
non-attributive
possessive – singular
közösségié közösségieké
non-attributive
possessive – plural
közösségiéi közösségiekéi

Derived terms

Further reading

  • közösségi in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.