közelmúlt
Hungarian
Etymology
közel (“near”) + múlt (“past”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøzɛlmuːlt]
- Hyphenation: kö‧zel‧múlt
- Rhymes: -uːlt
Noun
közelmúlt (plural közelmúltak)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | közelmúlt | közelmúltak |
| accusative | közelmúltat | közelmúltakat |
| dative | közelmúltnak | közelmúltaknak |
| instrumental | közelmúlttal | közelmúltakkal |
| causal-final | közelmúltért | közelmúltakért |
| translative | közelmúlttá | közelmúltakká |
| terminative | közelmúltig | közelmúltakig |
| essive-formal | közelmúltként | közelmúltakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közelmúltban | közelmúltakban |
| superessive | közelmúlton | közelmúltakon |
| adessive | közelmúltnál | közelmúltaknál |
| illative | közelmúltba | közelmúltakba |
| sublative | közelmúltra | közelmúltakra |
| allative | közelmúlthoz | közelmúltakhoz |
| elative | közelmúltból | közelmúltakból |
| delative | közelmúltról | közelmúltakról |
| ablative | közelmúlttól | közelmúltaktól |
| non-attributive possessive – singular |
közelmúlté | közelmúltaké |
| non-attributive possessive – plural |
közelmúltéi | közelmúltakéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | közelmúltam | közelmúltjaim |
| 2nd person sing. | közelmúltad | közelmúltjaid |
| 3rd person sing. | közelmúltja | közelmúltjai |
| 1st person plural | közelmúltunk | közelmúltjaink |
| 2nd person plural | közelmúltatok | közelmúltjaitok |
| 3rd person plural | közelmúltjuk | közelmúltjaik |
Further reading
- közelmúlt in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.