különít

Hungarian

Etymology

From the adjective külön (separate) +‎ -ít (verb-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkyløniːt]
  • Hyphenation: kü‧lö‧nít
  • Rhymes: -iːt

Verb

különít

  1. (transitive) to separate, isolate, segregate, confine, quarantine, appropriate, set apart for (followed by -ra/-re)
    Az anyagot szilárd és folyékony részekre különítjük.
    We separate the material into solid and fluid components.

Conjugation

Conjugation of különít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. különítek különítesz különít különítünk különítetek különítenek
def. különítem különíted különíti különítjük különítitek különítik
2nd obj különítelek
past indef. különítettem különítettél különített különítettünk különítettetek különítettek
def. különítettem különítetted különítette különítettük különítettétek különítették
2nd obj különítettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. különíteni fog.
archaic
preterite
indef. különíték különítél különíte különíténk különítétek különítének
def. különítém különítéd különíté különíténk különítétek különíték
2nd obj különítélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. különít vala, különített vala/volt.
archaic future indef. különítendek különítendesz különítend különítendünk különítendetek különítendenek
def. különítendem különítended különítendi különítendjük különítenditek különítendik
2nd obj különítendelek
condi­tional pre­sent indef. különítenék különítenél különítene különítenénk különítenétek különítenének
def. különíteném különítenéd különítené különítenénk
(or különítenők)
különítenétek különítenék
2nd obj különítenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. különített volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. különítsek különíts or
különítsél
különítsen különítsünk különítsetek különítsenek
def. különítsem különítsd or
különítsed
különítse különítsük különítsétek különítsék
2nd obj különítselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. különített légyen
infinitive különíteni különítenem különítened különítenie különítenünk különítenetek különíteniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
különítés különítő különített különítendő különítve (különítvén) különíttet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of különít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. különíthetek különíthetsz különíthet különíthetünk különíthettek különíthetnek
def. különíthetem különítheted különítheti különíthetjük különíthetitek különíthetik
2nd obj különíthetlek
past indef. különíthettem különíthettél különíthetett különíthettünk különíthettetek különíthettek
def. különíthettem különíthetted különíthette különíthettük különíthettétek különíthették
2nd obj különíthettelek
archaic
preterite
indef. különítheték különíthetél különíthete különítheténk különíthetétek különíthetének
def. különíthetém különíthetéd különítheté különítheténk különíthetétek különítheték
2nd obj különíthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. különíthet vala, különíthetett vala/volt.
archaic future indef. különíthetendek
or különítandhatok
különíthetendesz
or különítandhatsz
különíthetend
or különítandhat
különíthetendünk
or különítandhatunk
különíthetendetek
or különítandhattok
különíthetendenek
or különítandhatnak
def. különíthetendem
or különítandhatom
különíthetended
or különítandhatod
különíthetendi
or különítandhatja
különíthetendjük
or különítandhatjuk
különíthetenditek
or különítandhatjátok
különíthetendik
or különítandhatják
2nd obj különíthetendelek
or különítandhatlak
condi­tional pre­sent indef. különíthetnék különíthetnél különíthetne különíthetnénk különíthetnétek különíthetnének
def. különíthetném különíthetnéd különíthetné különíthetnénk
(or különíthetnők)
különíthetnétek különíthetnék
2nd obj különíthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. különíthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. különíthessek különíthess or
különíthessél
különíthessen különíthessünk különíthessetek különíthessenek
def. különíthessem különíthesd or
különíthessed
különíthesse különíthessük különíthessétek különíthessék
2nd obj különíthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. különíthetett légyen
infinitive (különíthetni) (különíthetnem) (különíthetned) (különíthetnie) (különíthetnünk) (különíthetnetek) (különíthetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
különíthető különíthetetlen (különíthetve / különíthetvén)

Derived terms

  • különítmény

(With verbal prefixes):

  • különül → elkülönül

Further reading

  • elkülönít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • elkülönít in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
  • elkülönít in Ferenc Pusztai, editor, Magyar értelmező kéziszótár [A Concise Explanatory Dictionary of Hungarian] (ÉKsz.2), 2nd, expanded and revised edition, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003 (online searchable version under development).