küszöbe

Hungarian

Etymology

küszöb +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkysøbɛ]
  • Hyphenation: kü‧szö‧be

Noun

küszöbe

  1. third-person singular single-possession possessive of küszöb

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative küszöbe
accusative küszöbét
dative küszöbének
instrumental küszöbével
causal-final küszöbéért
translative küszöbévé
terminative küszöbéig
essive-formal küszöbeként
essive-modal küszöbéül
inessive küszöbében
superessive küszöbén
adessive küszöbénél
illative küszöbébe
sublative küszöbére
allative küszöbéhez
elative küszöbéből
delative küszöbéről
ablative küszöbétől
non-attributive
possessive – singular
küszöbéé
non-attributive
possessive – plural
küszöbééi