kőszikla
Hungarian
Etymology
kő (“stone”) + szikla (“rock, boulder”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøːsiklɒ]
- Hyphenation: kő‧szik‧la
Noun
kőszikla (plural kősziklák)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kőszikla | kősziklák |
| accusative | kősziklát | kősziklákat |
| dative | kősziklának | kőszikláknak |
| instrumental | kősziklával | kősziklákkal |
| causal-final | kőszikláért | kősziklákért |
| translative | kősziklává | kősziklákká |
| terminative | kőszikláig | kősziklákig |
| essive-formal | kősziklaként | kősziklákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kősziklában | kősziklákban |
| superessive | kősziklán | kősziklákon |
| adessive | kősziklánál | kőszikláknál |
| illative | kősziklába | kősziklákba |
| sublative | kősziklára | kősziklákra |
| allative | kősziklához | kősziklákhoz |
| elative | kősziklából | kősziklákból |
| delative | kőszikláról | kősziklákról |
| ablative | kősziklától | kőszikláktól |
| non-attributive possessive – singular |
kőszikláé | kőszikláké |
| non-attributive possessive – plural |
kőszikláéi | kősziklákéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kősziklám | kőszikláim |
| 2nd person sing. | kősziklád | kőszikláid |
| 3rd person sing. | kősziklája | kősziklái |
| 1st person plural | kősziklánk | kőszikláink |
| 2nd person plural | kősziklátok | kőszikláitok |
| 3rd person plural | kősziklájuk | kőszikláik |
Further reading
- kőszikla in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.