kecskefűz
Hungarian
Etymology
From kecske (“goat”) + fűz (“willow”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛt͡ʃkɛfyːz]
- Hyphenation: kecs‧ke‧fűz
- Rhymes: -yːz
Noun
kecskefűz (plural kecskefüzek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kecskefűz | kecskefüzek |
| accusative | kecskefüzet | kecskefüzeket |
| dative | kecskefűznek | kecskefüzeknek |
| instrumental | kecskefűzzel | kecskefüzekkel |
| causal-final | kecskefűzért | kecskefüzekért |
| translative | kecskefűzzé | kecskefüzekké |
| terminative | kecskefűzig | kecskefüzekig |
| essive-formal | kecskefűzként | kecskefüzekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kecskefűzben | kecskefüzekben |
| superessive | kecskefűzön | kecskefüzeken |
| adessive | kecskefűznél | kecskefüzeknél |
| illative | kecskefűzbe | kecskefüzekbe |
| sublative | kecskefűzre | kecskefüzekre |
| allative | kecskefűzhöz | kecskefüzekhez |
| elative | kecskefűzből | kecskefüzekből |
| delative | kecskefűzről | kecskefüzekről |
| ablative | kecskefűztől | kecskefüzektől |
| non-attributive possessive – singular |
kecskefűzé | kecskefüzeké |
| non-attributive possessive – plural |
kecskefűzéi | kecskefüzekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kecskefüzem | kecskefüzeim |
| 2nd person sing. | kecskefüzed | kecskefüzeid |
| 3rd person sing. | kecskefüze | kecskefüzei |
| 1st person plural | kecskefüzünk | kecskefüzeink |
| 2nd person plural | kecskefüzetek | kecskefüzeitek |
| 3rd person plural | kecskefüzük | kecskefüzeik |
Derived terms
adjectives
- kecskefűzes
Further reading
- kecskefűz in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.