kedvezőtlen
Hungarian
Etymology
From kedvező (“advantageous, favorable”) + -tlen (“un-, -less, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛdvɛzøːtlɛn]
- Hyphenation: ked‧ve‧zőt‧len
- Rhymes: -ɛn
Adjective
kedvezőtlen (comparative kedvezőtlenebb, superlative legkedvezőtlenebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kedvezőtlen | kedvezőtlenek |
| accusative | kedvezőtlent | kedvezőtleneket |
| dative | kedvezőtlennek | kedvezőtleneknek |
| instrumental | kedvezőtlennel | kedvezőtlenekkel |
| causal-final | kedvezőtlenért | kedvezőtlenekért |
| translative | kedvezőtlenné | kedvezőtlenekké |
| terminative | kedvezőtlenig | kedvezőtlenekig |
| essive-formal | kedvezőtlenként | kedvezőtlenekként |
| essive-modal | kedvezőtlenül | — |
| inessive | kedvezőtlenben | kedvezőtlenekben |
| superessive | kedvezőtlenen | kedvezőtleneken |
| adessive | kedvezőtlennél | kedvezőtleneknél |
| illative | kedvezőtlenbe | kedvezőtlenekbe |
| sublative | kedvezőtlenre | kedvezőtlenekre |
| allative | kedvezőtlenhez | kedvezőtlenekhez |
| elative | kedvezőtlenből | kedvezőtlenekből |
| delative | kedvezőtlenről | kedvezőtlenekről |
| ablative | kedvezőtlentől | kedvezőtlenektől |
| non-attributive possessive – singular |
kedvezőtlené | kedvezőtleneké |
| non-attributive possessive – plural |
kedvezőtlenéi | kedvezőtlenekéi |
Derived terms
Further reading
- kedvezőtlen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.