kendős
Hungarian
Etymology
kendő + -s (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛndøːʃ]
- Hyphenation: ken‧dős
- Rhymes: -øːʃ
Adjective
kendős (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kendős | kendősek |
| accusative | kendőst kendőset |
kendőseket |
| dative | kendősnek | kendőseknek |
| instrumental | kendőssel | kendősekkel |
| causal-final | kendősért | kendősekért |
| translative | kendőssé | kendősekké |
| terminative | kendősig | kendősekig |
| essive-formal | kendősként | kendősekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kendősben | kendősekben |
| superessive | kendősön | kendőseken |
| adessive | kendősnél | kendőseknél |
| illative | kendősbe | kendősekbe |
| sublative | kendősre | kendősekre |
| allative | kendőshöz | kendősekhez |
| elative | kendősből | kendősekből |
| delative | kendősről | kendősekről |
| ablative | kendőstől | kendősektől |
| non-attributive possessive – singular |
kendősé | kendőseké |
| non-attributive possessive – plural |
kendőséi | kendősekéi |
Further reading
- kendős in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.