kezdetleges
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛzdɛtlɛɡɛʃ]
- Hyphenation: kez‧det‧le‧ges
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
kezdetleges (comparative kezdetlegesebb, superlative legkezdetlegesebb)
- embryonic, immature, primitive (not developed)
- primitive, elementary, rudimentary, crude (characterized by simplicity, especially something not carefully or expertly made)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kezdetleges | kezdetlegesek |
| accusative | kezdetlegeset | kezdetlegeseket |
| dative | kezdetlegesnek | kezdetlegeseknek |
| instrumental | kezdetlegessel | kezdetlegesekkel |
| causal-final | kezdetlegesért | kezdetlegesekért |
| translative | kezdetlegessé | kezdetlegesekké |
| terminative | kezdetlegesig | kezdetlegesekig |
| essive-formal | kezdetlegesként | kezdetlegesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kezdetlegesben | kezdetlegesekben |
| superessive | kezdetlegesen | kezdetlegeseken |
| adessive | kezdetlegesnél | kezdetlegeseknél |
| illative | kezdetlegesbe | kezdetlegesekbe |
| sublative | kezdetlegesre | kezdetlegesekre |
| allative | kezdetlegeshez | kezdetlegesekhez |
| elative | kezdetlegesből | kezdetlegesekből |
| delative | kezdetlegesről | kezdetlegesekről |
| ablative | kezdetlegestől | kezdetlegesektől |
| non-attributive possessive – singular |
kezdetlegesé | kezdetlegeseké |
| non-attributive possessive – plural |
kezdetlegeséi | kezdetlegesekéi |
Further reading
- kezdetleges in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.