kialakult

Hungarian

Etymology

kialakul +‎ -t

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkijɒlɒkult]
  • Hyphenation: ki‧ala‧kult

Verb

kialakult

  1. third-person singular indicative past indefinite of kialakul

Participle

kialakult

  1. past participle of kialakul

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kialakult kialakultak
accusative kialakultat kialakultakat
dative kialakultnak kialakultaknak
instrumental kialakulttal kialakultakkal
causal-final kialakultért kialakultakért
translative kialakulttá kialakultakká
terminative kialakultig kialakultakig
essive-formal kialakultként kialakultakként
essive-modal — —
inessive kialakultban kialakultakban
superessive kialakulton kialakultakon
adessive kialakultnál kialakultaknál
illative kialakultba kialakultakba
sublative kialakultra kialakultakra
allative kialakulthoz kialakultakhoz
elative kialakultból kialakultakból
delative kialakultról kialakultakról
ablative kialakulttól kialakultaktól
non-attributive
possessive – singular 		kialakulté kialakultaké
non-attributive
possessive – plural 		kialakultéi kialakultakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.