kibővít

Hungarian

Etymology

ki- +‎ bővít

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkibøːviːt]
  • Hyphenation: ki‧bő‧vít
  • Rhymes: -iːt

Verb

kibővít

  1. (transitive) to widen, to enlarge, to expand, to extend

Conjugation

Conjugation of kibővít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kibővítek kibővítesz kibővít kibővítünk kibővítetek kibővítenek
def. kibővítem kibővíted kibővíti kibővítjük kibővítitek kibővítik
2nd obj kibővítelek
past indef. kibővítettem kibővítettél kibővített kibővítettünk kibővítettetek kibővítettek
def. kibővítettem kibővítetted kibővítette kibővítettük kibővítettétek kibővítették
2nd obj kibővítettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog bővíteni.
archaic
preterite
indef. kibővíték kibővítél kibővíte kibővíténk kibővítétek kibővítének
def. kibővítém kibővítéd kibővíté kibővíténk kibővítétek kibővíték
2nd obj kibővítélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kibővít vala, kibővített vala/volt.
archaic future indef. kibővítendek kibővítendesz kibővítend kibővítendünk kibővítendetek kibővítendenek
def. kibővítendem kibővítended kibővítendi kibővítendjük kibővítenditek kibővítendik
2nd obj kibővítendelek
condi­tional pre­sent indef. kibővítenék kibővítenél kibővítene kibővítenénk kibővítenétek kibővítenének
def. kibővíteném kibővítenéd kibővítené kibővítenénk
(or kibővítenők)
kibővítenétek kibővítenék
2nd obj kibővítenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kibővített volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kibővítsek kibővíts or
kibővítsél
kibővítsen kibővítsünk kibővítsetek kibővítsenek
def. kibővítsem kibővítsd or
kibővítsed
kibővítse kibővítsük kibővítsétek kibővítsék
2nd obj kibővítselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kibővített légyen
infinitive kibővíteni kibővítenem kibővítened kibővítenie kibővítenünk kibővítenetek kibővíteniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
kibővítés kibővítő kibővített kibővítendő kibővítve (kibővítvén) kibővíttet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem bővít ki or ki is bővít.
Potential conjugation of kibővít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kibővíthetek kibővíthetsz kibővíthet kibővíthetünk kibővíthettek kibővíthetnek
def. kibővíthetem kibővítheted kibővítheti kibővíthetjük kibővíthetitek kibővíthetik
2nd obj kibővíthetlek
past indef. kibővíthettem kibővíthettél kibővíthetett kibővíthettünk kibővíthettetek kibővíthettek
def. kibővíthettem kibővíthetted kibővíthette kibővíthettük kibővíthettétek kibővíthették
2nd obj kibővíthettelek
archaic
preterite
indef. kibővítheték kibővíthetél kibővíthete kibővítheténk kibővíthetétek kibővíthetének
def. kibővíthetém kibővíthetéd kibővítheté kibővítheténk kibővíthetétek kibővítheték
2nd obj kibővíthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kibővíthet vala, kibővíthetett vala/volt.
archaic future indef. kibővíthetendek
or kibővítandhatok
kibővíthetendesz
or kibővítandhatsz
kibővíthetend
or kibővítandhat
kibővíthetendünk
or kibővítandhatunk
kibővíthetendetek
or kibővítandhattok
kibővíthetendenek
or kibővítandhatnak
def. kibővíthetendem
or kibővítandhatom
kibővíthetended
or kibővítandhatod
kibővíthetendi
or kibővítandhatja
kibővíthetendjük
or kibővítandhatjuk
kibővíthetenditek
or kibővítandhatjátok
kibővíthetendik
or kibővítandhatják
2nd obj kibővíthetendelek
or kibővítandhatlak
condi­tional pre­sent indef. kibővíthetnék kibővíthetnél kibővíthetne kibővíthetnénk kibővíthetnétek kibővíthetnének
def. kibővíthetném kibővíthetnéd kibővíthetné kibővíthetnénk
(or kibővíthetnők)
kibővíthetnétek kibővíthetnék
2nd obj kibővíthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kibővíthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kibővíthessek kibővíthess or
kibővíthessél
kibővíthessen kibővíthessünk kibővíthessetek kibővíthessenek
def. kibővíthessem kibővíthesd or
kibővíthessed
kibővíthesse kibővíthessük kibővíthessétek kibővíthessék
2nd obj kibővíthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kibővíthetett légyen
infinitive (kibővíthetni) (kibővíthetnem) (kibővíthetned) (kibővíthetnie) (kibővíthetnünk) (kibővíthetnetek) (kibővíthetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
kibővíthető kibővíthetetlen (kibővíthetve / kibővíthetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem bővíthet ki or ki is bővíthet.

Derived terms

  • kibővítés

Further reading

  • kibővít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.