kifejezéstelen
Hungarian
Etymology
From kifejezés (“expression”) + -telen (“-less, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkifɛjɛzeːʃtɛlɛn]
- Hyphenation: ki‧fe‧je‧zés‧te‧len
- Rhymes: -ɛn
Adjective
kifejezéstelen (comparative kifejezéstelenebb, superlative legkifejezéstelenebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kifejezéstelen | kifejezéstelenek |
| accusative | kifejezéstelent | kifejezésteleneket |
| dative | kifejezéstelennek | kifejezésteleneknek |
| instrumental | kifejezéstelennel | kifejezéstelenekkel |
| causal-final | kifejezéstelenért | kifejezéstelenekért |
| translative | kifejezéstelenné | kifejezéstelenekké |
| terminative | kifejezéstelenig | kifejezéstelenekig |
| essive-formal | kifejezéstelenként | kifejezéstelenekként |
| essive-modal | kifejezéstelenül | — |
| inessive | kifejezéstelenben | kifejezéstelenekben |
| superessive | kifejezéstelenen | kifejezésteleneken |
| adessive | kifejezéstelennél | kifejezésteleneknél |
| illative | kifejezéstelenbe | kifejezéstelenekbe |
| sublative | kifejezéstelenre | kifejezéstelenekre |
| allative | kifejezéstelenhez | kifejezéstelenekhez |
| elative | kifejezéstelenből | kifejezéstelenekből |
| delative | kifejezéstelenről | kifejezéstelenekről |
| ablative | kifejezéstelentől | kifejezéstelenektől |
| non-attributive possessive – singular |
kifejezéstelené | kifejezésteleneké |
| non-attributive possessive – plural |
kifejezéstelenéi | kifejezéstelenekéi |
Derived terms
- kifejezéstelenség
Further reading
- kifejezéstelen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.