kisegítő
Hungarian
Etymology
kisegít + -ő
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiʃɛɡiːtøː]
- Hyphenation: ki‧se‧gí‧tő
- Rhymes: -tøː
Participle
kisegítő
- present participle of kisegít
Adjective
kisegítő (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kisegítő | kisegítők |
| accusative | kisegítőt | kisegítőket |
| dative | kisegítőnek | kisegítőknek |
| instrumental | kisegítővel | kisegítőkkel |
| causal-final | kisegítőért | kisegítőkért |
| translative | kisegítővé | kisegítőkké |
| terminative | kisegítőig | kisegítőkig |
| essive-formal | kisegítőként | kisegítőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kisegítőben | kisegítőkben |
| superessive | kisegítőn | kisegítőkön |
| adessive | kisegítőnél | kisegítőknél |
| illative | kisegítőbe | kisegítőkbe |
| sublative | kisegítőre | kisegítőkre |
| allative | kisegítőhöz | kisegítőkhöz |
| elative | kisegítőből | kisegítőkből |
| delative | kisegítőről | kisegítőkről |
| ablative | kisegítőtől | kisegítőktől |
| non-attributive possessive – singular |
kisegítőé | kisegítőké |
| non-attributive possessive – plural |
kisegítőéi | kisegítőkéi |
Derived terms
Expressions
- kisegítő iskola
Further reading
- kisegítő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.