kisszótár
Hungarian
Etymology
kis (“small”) + szótár (“dictionary”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiʃsoːtaːr]
- Hyphenation: kis‧szó‧tár
Noun
kisszótár (plural kisszótárak)
- small dictionary, pocket dictionary, minidictionary (with fewer than approximately 30 thousand entries)
- Synonym: zsebszótár
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kisszótár | kisszótárak |
| accusative | kisszótárat kisszótárt |
kisszótárakat |
| dative | kisszótárnak | kisszótáraknak |
| instrumental | kisszótárral | kisszótárakkal |
| causal-final | kisszótárért | kisszótárakért |
| translative | kisszótárrá | kisszótárakká |
| terminative | kisszótárig | kisszótárakig |
| essive-formal | kisszótárként | kisszótárakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kisszótárban | kisszótárakban |
| superessive | kisszótáron | kisszótárakon |
| adessive | kisszótárnál | kisszótáraknál |
| illative | kisszótárba | kisszótárakba |
| sublative | kisszótárra | kisszótárakra |
| allative | kisszótárhoz | kisszótárakhoz |
| elative | kisszótárból | kisszótárakból |
| delative | kisszótárról | kisszótárakról |
| ablative | kisszótártól | kisszótáraktól |
| non-attributive possessive – singular |
kisszótáré | kisszótáraké |
| non-attributive possessive – plural |
kisszótáréi | kisszótárakéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kisszótáram | kisszótáraim |
| 2nd person sing. | kisszótárad | kisszótáraid |
| 3rd person sing. | kisszótára | kisszótárai |
| 1st person plural | kisszótárunk | kisszótáraink |
| 2nd person plural | kisszótáratok | kisszótáraitok |
| 3rd person plural | kisszótáruk | kisszótáraik |