kivégzőosztag
Hungarian
Etymology
kivégző + osztag
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiveːɡzøːostɒɡ]
- Hyphenation: ki‧vég‧ző‧osz‧tag
Noun
kivégzőosztag (plural kivégzőosztagok)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kivégzőosztag | kivégzőosztagok |
| accusative | kivégzőosztagot | kivégzőosztagokat |
| dative | kivégzőosztagnak | kivégzőosztagoknak |
| instrumental | kivégzőosztaggal | kivégzőosztagokkal |
| causal-final | kivégzőosztagért | kivégzőosztagokért |
| translative | kivégzőosztaggá | kivégzőosztagokká |
| terminative | kivégzőosztagig | kivégzőosztagokig |
| essive-formal | kivégzőosztagként | kivégzőosztagokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kivégzőosztagban | kivégzőosztagokban |
| superessive | kivégzőosztagon | kivégzőosztagokon |
| adessive | kivégzőosztagnál | kivégzőosztagoknál |
| illative | kivégzőosztagba | kivégzőosztagokba |
| sublative | kivégzőosztagra | kivégzőosztagokra |
| allative | kivégzőosztaghoz | kivégzőosztagokhoz |
| elative | kivégzőosztagból | kivégzőosztagokból |
| delative | kivégzőosztagról | kivégzőosztagokról |
| ablative | kivégzőosztagtól | kivégzőosztagoktól |
| non-attributive possessive – singular |
kivégzőosztagé | kivégzőosztagoké |
| non-attributive possessive – plural |
kivégzőosztagéi | kivégzőosztagokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kivégzőosztagom | kivégzőosztagaim |
| 2nd person sing. | kivégzőosztagod | kivégzőosztagaid |
| 3rd person sing. | kivégzőosztaga | kivégzőosztagai |
| 1st person plural | kivégzőosztagunk | kivégzőosztagaink |
| 2nd person plural | kivégzőosztagotok | kivégzőosztagaitok |
| 3rd person plural | kivégzőosztaguk | kivégzőosztagaik |