kontrollőr

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Kontrolleur.[1] With -őr ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkontrolːøːr]
  • Hyphenation: kont‧rol‧lőr
  • Rhymes: -øːr

Noun

kontrollőr (plural kontrollőrök)

  1. inspector

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative kontrollőr kontrollőrök
accusative kontrollőrt kontrollőröket
dative kontrollőrnek kontrollőröknek
instrumental kontrollőrrel kontrollőrökkel
causal-final kontrollőrért kontrollőrökért
translative kontrollőrré kontrollőrökké
terminative kontrollőrig kontrollőrökig
essive-formal kontrollőrként kontrollőrökként
essive-modal — —
inessive kontrollőrben kontrollőrökben
superessive kontrollőrön kontrollőrökön
adessive kontrollőrnél kontrollőröknél
illative kontrollőrbe kontrollőrökbe
sublative kontrollőrre kontrollőrökre
allative kontrollőrhöz kontrollőrökhöz
elative kontrollőrből kontrollőrökből
delative kontrollőrről kontrollőrökről
ablative kontrollőrtől kontrollőröktől
non-attributive
possessive – singular 		kontrollőré kontrollőröké
non-attributive
possessive – plural 		kontrollőréi kontrollőrökéi
Possessive forms of kontrollőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kontrollőröm kontrollőreim
2nd person sing. kontrollőröd kontrollőreid
3rd person sing. kontrollőre kontrollőrei
1st person plural kontrollőrünk kontrollőreink
2nd person plural kontrollőrötök kontrollőreitek
3rd person plural kontrollőrük kontrollőreik

Synonyms

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.