koordinálás

Hungarian

Etymology

koordinál (“to coordinate”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkoordinaːlaːʃ]
  • Hyphenation: ko‧or‧di‧ná‧lás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

koordinálás

  1. coordination

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative koordinálás koordinálások
accusative koordinálást koordinálásokat
dative koordinálásnak koordinálásoknak
instrumental koordinálással koordinálásokkal
causal-final koordinálásért koordinálásokért
translative koordinálássá koordinálásokká
terminative koordinálásig koordinálásokig
essive-formal koordinálásként koordinálásokként
essive-modal — —
inessive koordinálásban koordinálásokban
superessive koordináláson koordinálásokon
adessive koordinálásnál koordinálásoknál
illative koordinálásba koordinálásokba
sublative koordinálásra koordinálásokra
allative koordináláshoz koordinálásokhoz
elative koordinálásból koordinálásokból
delative koordinálásról koordinálásokról
ablative koordinálástól koordinálásoktól
non-attributive
possessive – singular 		koordinálásé koordinálásoké
non-attributive
possessive – plural 		koordináláséi koordinálásokéi
Possessive forms of koordinálás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. koordinálásom koordinálásaim
2nd person sing. koordinálásod koordinálásaid
3rd person sing. koordinálása koordinálásai
1st person plural koordinálásunk koordinálásaink
2nd person plural koordinálásotok koordinálásaitok
3rd person plural koordinálásuk koordinálásaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.