kormányfő
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkormaːɲføː]
- Hyphenation: kor‧mány‧fő
- Rhymes: -føː
Noun
kormányfő (plural kormányfők)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kormányfő | kormányfők |
| accusative | kormányfőt | kormányfőket |
| dative | kormányfőnek | kormányfőknek |
| instrumental | kormányfővel | kormányfőkkel |
| causal-final | kormányfőért | kormányfőkért |
| translative | kormányfővé | kormányfőkké |
| terminative | kormányfőig | kormányfőkig |
| essive-formal | kormányfőként | kormányfőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kormányfőben | kormányfőkben |
| superessive | kormányfőn | kormányfőkön |
| adessive | kormányfőnél | kormányfőknél |
| illative | kormányfőbe | kormányfőkbe |
| sublative | kormányfőre | kormányfőkre |
| allative | kormányfőhöz | kormányfőkhöz |
| elative | kormányfőből | kormányfőkből |
| delative | kormányfőről | kormányfőkről |
| ablative | kormányfőtől | kormányfőktől |
| non-attributive possessive – singular |
kormányfőé | kormányfőké |
| non-attributive possessive – plural |
kormányfőéi | kormányfőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kormányfőm | kormányfőim |
| 2nd person sing. | kormányfőd | kormányfőid |
| 3rd person sing. | kormányfője | kormányfői |
| 1st person plural | kormányfőnk | kormányfőink |
| 2nd person plural | kormányfőtök | kormányfőitek |
| 3rd person plural | kormányfőjük | kormányfőik |
Further reading
- kormányfő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.