lélekölő
Hungarian
Etymology
lélek (“soul”) + ölő (“killing”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈleːlɛkøløː]
- Hyphenation: lé‧lek‧ölő
- Rhymes: -løː
Adjective
lélekölő (comparative lélekölőbb, superlative leglélekölőbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | lélekölő | lélekölők |
| accusative | lélekölőt | lélekölőket |
| dative | lélekölőnek | lélekölőknek |
| instrumental | lélekölővel | lélekölőkkel |
| causal-final | lélekölőért | lélekölőkért |
| translative | lélekölővé | lélekölőkké |
| terminative | lélekölőig | lélekölőkig |
| essive-formal | lélekölőként | lélekölőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | lélekölőben | lélekölőkben |
| superessive | lélekölőn | lélekölőkön |
| adessive | lélekölőnél | lélekölőknél |
| illative | lélekölőbe | lélekölőkbe |
| sublative | lélekölőre | lélekölőkre |
| allative | lélekölőhöz | lélekölőkhöz |
| elative | lélekölőből | lélekölőkből |
| delative | lélekölőről | lélekölőkről |
| ablative | lélekölőtől | lélekölőktől |
| non-attributive possessive – singular |
lélekölőé | lélekölőké |
| non-attributive possessive – plural |
lélekölőéi | lélekölőkéi |
Further reading
- lélekölő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.