legyőzhetetlen

Hungarian

Etymology

From legyőz (to defeat, conquer) +‎ -hetetlen (un- ... -able, adjective-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈlɛɟøːshɛtɛtlɛn]
  • Hyphenation: le‧győz‧he‧tet‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

legyőzhetetlen (comparative legyőzhetetlenebb, superlative leglegyőzhetetlenebb)

  1. unconquerable, invincible, undefeatable (impossible to beat, conquer, overcome, or subdue)
    Alternative form: (archaic) legyőzhetlen
    Synonym: leküzdhetetlen
    Antonyms: legyőzhető, leküzdhető

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative legyőzhetetlen legyőzhetetlenek
accusative legyőzhetetlent legyőzhetetleneket
dative legyőzhetetlennek legyőzhetetleneknek
instrumental legyőzhetetlennel legyőzhetetlenekkel
causal-final legyőzhetetlenért legyőzhetetlenekért
translative legyőzhetetlenné legyőzhetetlenekké
terminative legyőzhetetlenig legyőzhetetlenekig
essive-formal legyőzhetetlenként legyőzhetetlenekként
essive-modal legyőzhetetlenül
inessive legyőzhetetlenben legyőzhetetlenekben
superessive legyőzhetetlenen legyőzhetetleneken
adessive legyőzhetetlennél legyőzhetetleneknél
illative legyőzhetetlenbe legyőzhetetlenekbe
sublative legyőzhetetlenre legyőzhetetlenekre
allative legyőzhetetlenhez legyőzhetetlenekhez
elative legyőzhetetlenből legyőzhetetlenekből
delative legyőzhetetlenről legyőzhetetlenekről
ablative legyőzhetetlentől legyőzhetetlenektől
non-attributive
possessive – singular
legyőzhetetlené legyőzhetetleneké
non-attributive
possessive – plural
legyőzhetetlenéi legyőzhetetlenekéi

Derived terms

  • legyőzhetetlenség
  • legyőzhetetlenül

Further reading

  • legyőzhetetlen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.