mértékletes
Hungarian
Etymology
From mértéklet (“moderation”) + -es (adjective-forming suffix), from mérték (“measurement; moderation”) + -let (noun-forming suffix), from mér (“to measure”) + -ték (noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmeːrteːklɛtɛʃ]
- Hyphenation: mér‧ték‧le‧tes
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
mértékletes (comparative mértékletesebb, superlative legmértékletesebb)
- moderate, sober, abstemious (refraining from freely consuming food or strong drink; sparing in diet)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | mértékletes | mértékletesek |
| accusative | mértékleteset mértékletest |
mértékleteseket |
| dative | mértékletesnek | mértékleteseknek |
| instrumental | mértékletessel | mértékletesekkel |
| causal-final | mértékletesért | mértékletesekért |
| translative | mértékletessé | mértékletesekké |
| terminative | mértékletesig | mértékletesekig |
| essive-formal | mértékletesként | mértékletesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | mértékletesben | mértékletesekben |
| superessive | mértékletesen | mértékleteseken |
| adessive | mértékletesnél | mértékleteseknél |
| illative | mértékletesbe | mértékletesekbe |
| sublative | mértékletesre | mértékletesekre |
| allative | mértékleteshez | mértékletesekhez |
| elative | mértékletesből | mértékletesekből |
| delative | mértékletesről | mértékletesekről |
| ablative | mértékletestől | mértékletesektől |
| non-attributive possessive – singular |
mértékletesé | mértékleteseké |
| non-attributive possessive – plural |
mértékleteséi | mértékletesekéi |
Derived terms
- mértékletesség
Further reading
- mértékletes in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.