műveltségű

Hungarian

Etymology

műveltség (“education, knowledge”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmyːvɛlt͡ʃeːɡyː]
  • Hyphenation: mű‧velt‧sé‧gű
  • Rhymes: -ɡyː

Adjective

műveltségű (not comparable)

  1. of some kind education or educational background
    nagy műveltségű emberek ― highly educated people
    különböző műveltségű személyek ― persons of disparate educational backgrounds

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative műveltségű műveltségűek
accusative műveltségűt műveltségűeket
dative műveltségűnek műveltségűeknek
instrumental műveltségűvel műveltségűekkel
causal-final műveltségűért műveltségűekért
translative műveltségűvé műveltségűekké
terminative műveltségűig műveltségűekig
essive-formal műveltségűként műveltségűekként
essive-modal — —
inessive műveltségűben műveltségűekben
superessive műveltségűn műveltségűeken
adessive műveltségűnél műveltségűeknél
illative műveltségűbe műveltségűekbe
sublative műveltségűre műveltségűekre
allative műveltségűhöz műveltségűekhez
elative műveltségűből műveltségűekből
delative műveltségűről műveltségűekről
ablative műveltségűtől műveltségűektől
non-attributive
possessive – singular 		műveltségűé műveltségűeké
non-attributive
possessive – plural 		műveltségűéi műveltségűekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.