megízlel

Hungarian

Etymology

From meg- (perfective prefix) +‎ ízlel (taste).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡiːzlɛl]
  • Hyphenation: meg‧íz‧lel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

megízlel

  1. (transitive, higher register) to taste, sample, try (to sample some food or drink)
    Synonym: megkóstol
  2. (transitive, figurative, higher register) to taste, experience (to determine the quality of something and to acquire closer knowledge of it based on one's own experience)

Conjugation

Conjugation of megízlel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megízlelek megízlelsz megízlel megízlelünk megízleltek megízlelnek
def. megízlelem megízleled megízleli megízleljük megízlelitek megízlelik
2nd obj megízlellek
past indef. megízleltem megízleltél megízlelt megízleltünk megízleltetek megízleltek
def. megízleltem megízlelted megízlelte megízleltük megízleltétek megízlelték
2nd obj megízleltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog ízlelni.
archaic
preterite
indef. megízlelék megízlelél megízlele megízlelénk megízlelétek megízlelének
def. megízlelém megízleléd megízlelé megízlelénk megízlelétek megízlelék
2nd obj megízlelélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megízlel vala, megízlelt vala/volt.
archaic future indef. megízlelendek megízlelendesz megízlelend megízlelendünk megízlelendetek megízlelendenek
def. megízlelendem megízlelended megízlelendi megízlelendjük megízlelenditek megízlelendik
2nd obj megízlelendelek
condi­tional pre­sent indef. megízlelnék megízlelnél megízlelne megízlelnénk megízlelnétek megízlelnének
def. megízlelném megízlelnéd megízlelné megízlelnénk
(or megízlelnők)
megízlelnétek megízlelnék
2nd obj megízlelnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megízlelt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megízleljek megízlelj or
megízleljél
megízleljen megízleljünk megízleljetek megízleljenek
def. megízleljem megízleld or
megízleljed
megízlelje megízleljük megízleljétek megízleljék
2nd obj megízleljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megízlelt légyen
infinitive megízlelni megízlelnem megízlelned megízlelnie megízlelnünk megízlelnetek megízlelniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megízlelés megízlelő megízlelt megízlelendő megízlelve (megízlelvén) megízleltet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem ízlel meg or meg is ízlel.
Potential conjugation of megízlel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megízlelhetek megízlelhetsz megízlelhet megízlelhetünk megízlelhettek megízlelhetnek
def. megízlelhetem megízlelheted megízlelheti megízlelhetjük megízlelhetitek megízlelhetik
2nd obj megízlelhetlek
past indef. megízlelhettem megízlelhettél megízlelhetett megízlelhettünk megízlelhettetek megízlelhettek
def. megízlelhettem megízlelhetted megízlelhette megízlelhettük megízlelhettétek megízlelhették
2nd obj megízlelhettelek
archaic
preterite
indef. megízlelheték megízlelhetél megízlelhete megízlelheténk megízlelhetétek megízlelhetének
def. megízlelhetém megízlelhetéd megízlelheté megízlelheténk megízlelhetétek megízlelheték
2nd obj megízlelhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megízlelhet vala, megízlelhetett vala/volt.
archaic future indef. megízlelhetendek
or megízlelandhatok
megízlelhetendesz
or megízlelandhatsz
megízlelhetend
or megízlelandhat
megízlelhetendünk
or megízlelandhatunk
megízlelhetendetek
or megízlelandhattok
megízlelhetendenek
or megízlelandhatnak
def. megízlelhetendem
or megízlelandhatom
megízlelhetended
or megízlelandhatod
megízlelhetendi
or megízlelandhatja
megízlelhetendjük
or megízlelandhatjuk
megízlelhetenditek
or megízlelandhatjátok
megízlelhetendik
or megízlelandhatják
2nd obj megízlelhetendelek
or megízlelandhatlak
condi­tional pre­sent indef. megízlelhetnék megízlelhetnél megízlelhetne megízlelhetnénk megízlelhetnétek megízlelhetnének
def. megízlelhetném megízlelhetnéd megízlelhetné megízlelhetnénk
(or megízlelhetnők)
megízlelhetnétek megízlelhetnék
2nd obj megízlelhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megízlelhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megízlelhessek megízlelhess or
megízlelhessél
megízlelhessen megízlelhessünk megízlelhessetek megízlelhessenek
def. megízlelhessem megízlelhesd or
megízlelhessed
megízlelhesse megízlelhessük megízlelhessétek megízlelhessék
2nd obj megízlelhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megízlelhetett légyen
infinitive (megízlelhetni) (megízlelhetnem) (megízlelhetned) (megízlelhetnie) (megízlelhetnünk) (megízlelhetnetek) (megízlelhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
megízlelhető megízlelhetetlen (megízlelhetve / megízlelhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem ízlelhet meg or meg is ízlelhet.

Derived terms

  • megízlelget

Further reading

  • megízlel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.