megbízhatatlan
Hungarian
Etymology
From megbízik (“to trust”) + -hatatlan (“un- ... -able”, adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡbiːshɒtɒtlɒn]
- Hyphenation: meg‧bíz‧ha‧tat‧lan
Adjective
megbízhatatlan (comparative megbízhatatlanabb, superlative legmegbízhatatlanabb)
- unreliable, untrustworthy (not deserving of trust)
- Antonym: megbízható
- Az újság megbízhatatlan forrásból származó információt közölt.
- The newspaper reported information from an unreliable source.
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megbízhatatlan | megbízhatatlanok |
| accusative | megbízhatatlant | megbízhatatlanokat |
| dative | megbízhatatlannak | megbízhatatlanoknak |
| instrumental | megbízhatatlannal | megbízhatatlanokkal |
| causal-final | megbízhatatlanért | megbízhatatlanokért |
| translative | megbízhatatlanná | megbízhatatlanokká |
| terminative | megbízhatatlanig | megbízhatatlanokig |
| essive-formal | megbízhatatlanként | megbízhatatlanokként |
| essive-modal | megbízhatatlanul | — |
| inessive | megbízhatatlanban | megbízhatatlanokban |
| superessive | megbízhatatlanon | megbízhatatlanokon |
| adessive | megbízhatatlannál | megbízhatatlanoknál |
| illative | megbízhatatlanba | megbízhatatlanokba |
| sublative | megbízhatatlanra | megbízhatatlanokra |
| allative | megbízhatatlanhoz | megbízhatatlanokhoz |
| elative | megbízhatatlanból | megbízhatatlanokból |
| delative | megbízhatatlanról | megbízhatatlanokról |
| ablative | megbízhatatlantól | megbízhatatlanoktól |
| non-attributive possessive – singular |
megbízhatatlané | megbízhatatlanoké |
| non-attributive possessive – plural |
megbízhatatlanéi | megbízhatatlanokéi |
Derived terms
Further reading
- megbízhatatlan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.