megbízott

Hungarian

Etymology

megbíz +‎ -ott

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡbiːzotː]
  • Hyphenation: meg‧bí‧zott
  • Rhymes: -otː

Verb

megbízott

  1. third-person singular indicative past indefinite of megbíz

Participle

megbízott

  1. past participle of megbíz

Adjective

megbízott (not comparable)

  1. acting, temporary (temporarily assuming the duties or authority of another person when they are unable to do their job)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative megbízott megbízottak
accusative megbízottat megbízottakat
dative megbízottnak megbízottaknak
instrumental megbízottal megbízottakkal
causal-final megbízottért megbízottakért
translative megbízottá megbízottakká
terminative megbízottig megbízottakig
essive-formal megbízottként megbízottakként
essive-modal — —
inessive megbízottban megbízottakban
superessive megbízotton megbízottakon
adessive megbízottnál megbízottaknál
illative megbízottba megbízottakba
sublative megbízottra megbízottakra
allative megbízotthoz megbízottakhoz
elative megbízottból megbízottakból
delative megbízottról megbízottakról
ablative megbízottól megbízottaktól
non-attributive
possessive – singular 		megbízotté megbízottaké
non-attributive
possessive – plural 		megbízottéi megbízottakéi

Noun

megbízott (plural megbízottak)

  1. agent, deputy, trustee, representative (someone entrusted to do the business of another)
  2. contractor (a person hired to do a job on a business contract, as opposed to a permanent employee)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative megbízott megbízottak
accusative megbízottat megbízottakat
dative megbízottnak megbízottaknak
instrumental megbízottal megbízottakkal
causal-final megbízottért megbízottakért
translative megbízottá megbízottakká
terminative megbízottig megbízottakig
essive-formal megbízottként megbízottakként
essive-modal megbízottul —
inessive megbízottban megbízottakban
superessive megbízotton megbízottakon
adessive megbízottnál megbízottaknál
illative megbízottba megbízottakba
sublative megbízottra megbízottakra
allative megbízotthoz megbízottakhoz
elative megbízottból megbízottakból
delative megbízottról megbízottakról
ablative megbízottól megbízottaktól
non-attributive
possessive – singular 		megbízotté megbízottaké
non-attributive
possessive – plural 		megbízottéi megbízottakéi
Possessive forms of megbízott
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megbízottam megbízottjaim
2nd person sing. megbízottad megbízottjaid
3rd person sing. megbízottja megbízottjai
1st person plural megbízottunk megbízottjaink
2nd person plural megbízottatok megbízottjaitok
3rd person plural megbízottjuk megbízottjaik

Derived terms

  • mb. (abbreviation)

Further reading

  • megbízott in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.