meggyőz

Hungarian

Etymology

meg- +‎ győz

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡɟøːz]
  • Hyphenation: meg‧győz
  • Rhymes: -øːz

Verb

meggyőz

  1. (transitive) to convince, to persuade someone (of something -ról/-ről), to talk over, to talk round, to talk around, to talk someone into something

Conjugation

Conjugation of meggyőz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. meggyőzök meggyőzöl meggyőz meggyőzünk meggyőztök meggyőznek
def. meggyőzöm meggyőzöd meggyőzi meggyőzzük meggyőzitek meggyőzik
2nd obj meggyőzlek
past indef. meggyőztem meggyőztél meggyőzött meggyőztünk meggyőztetek meggyőztek
def. meggyőztem meggyőzted meggyőzte meggyőztük meggyőztétek meggyőzték
2nd obj meggyőztelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog győzni.
archaic
preterite
indef. meggyőzék meggyőzél meggyőze meggyőzénk meggyőzétek meggyőzének
def. meggyőzém meggyőzéd meggyőzé meggyőzénk meggyőzétek meggyőzék
2nd obj meggyőzélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meggyőz vala, meggyőzött vala/volt.
archaic future indef. meggyőzendek meggyőzendesz meggyőzend meggyőzendünk meggyőzendetek meggyőzendenek
def. meggyőzendem meggyőzended meggyőzendi meggyőzendjük meggyőzenditek meggyőzendik
2nd obj meggyőzendelek
condi­tional pre­sent indef. meggyőznék meggyőznél meggyőzne meggyőznénk meggyőznétek meggyőznének
def. meggyőzném meggyőznéd meggyőzné meggyőznénk
(or meggyőznők)
meggyőznétek meggyőznék
2nd obj meggyőznélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. meggyőzött volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. meggyőzzek meggyőzz or
meggyőzzél
meggyőzzön meggyőzzünk meggyőzzetek meggyőzzenek
def. meggyőzzem meggyőzd or
meggyőzzed
meggyőzze meggyőzzük meggyőzzétek meggyőzzék
2nd obj meggyőzzelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. meggyőzött légyen
infinitive meggyőzni meggyőznöm meggyőznöd meggyőznie meggyőznünk meggyőznötök meggyőzniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
meggyőzés meggyőző meggyőzött meggyőzendő meggyőzve (meggyőzvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem győz meg or meg is győz.
Potential conjugation of meggyőz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. meggyőzhetek meggyőzhetsz meggyőzhet meggyőzhetünk meggyőzhettek meggyőzhetnek
def. meggyőzhetem meggyőzheted meggyőzheti meggyőzhetjük meggyőzhetitek meggyőzhetik
2nd obj meggyőzhetlek
past indef. meggyőzhettem meggyőzhettél meggyőzhetett meggyőzhettünk meggyőzhettetek meggyőzhettek
def. meggyőzhettem meggyőzhetted meggyőzhette meggyőzhettük meggyőzhettétek meggyőzhették
2nd obj meggyőzhettelek
archaic
preterite
indef. meggyőzheték meggyőzhetél meggyőzhete meggyőzheténk meggyőzhetétek meggyőzhetének
def. meggyőzhetém meggyőzhetéd meggyőzheté meggyőzheténk meggyőzhetétek meggyőzheték
2nd obj meggyőzhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meggyőzhet vala, meggyőzhetett vala/volt.
archaic future indef. meggyőzhetendek
or meggyőzandhatok
meggyőzhetendesz
or meggyőzandhatsz
meggyőzhetend
or meggyőzandhat
meggyőzhetendünk
or meggyőzandhatunk
meggyőzhetendetek
or meggyőzandhattok
meggyőzhetendenek
or meggyőzandhatnak
def. meggyőzhetendem
or meggyőzandhatom
meggyőzhetended
or meggyőzandhatod
meggyőzhetendi
or meggyőzandhatja
meggyőzhetendjük
or meggyőzandhatjuk
meggyőzhetenditek
or meggyőzandhatjátok
meggyőzhetendik
or meggyőzandhatják
2nd obj meggyőzhetendelek
or meggyőzandhatlak
condi­tional pre­sent indef. meggyőzhetnék meggyőzhetnél meggyőzhetne meggyőzhetnénk meggyőzhetnétek meggyőzhetnének
def. meggyőzhetném meggyőzhetnéd meggyőzhetné meggyőzhetnénk
(or meggyőzhetnők)
meggyőzhetnétek meggyőzhetnék
2nd obj meggyőzhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. meggyőzhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. meggyőzhessek meggyőzhess or
meggyőzhessél
meggyőzhessen meggyőzhessünk meggyőzhessetek meggyőzhessenek
def. meggyőzhessem meggyőzhesd or
meggyőzhessed
meggyőzhesse meggyőzhessük meggyőzhessétek meggyőzhessék
2nd obj meggyőzhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. meggyőzhetett légyen
infinitive (meggyőzhetni) (meggyőzhetnem) (meggyőzhetned) (meggyőzhetnie) (meggyőzhetnünk) (meggyőzhetnetek) (meggyőzhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
meggyőzhető meggyőzhetetlen (meggyőzhetve / meggyőzhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem győzhet meg or meg is győzhet.

Derived terms

Further reading

  • meggyőz in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.