meghat

Hungarian

Etymology

meg- +‎ hat

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛkhɒt]
  • Hyphenation: meg‧hat
  • Rhymes: -ɒt

Verb

meghat

  1. (transitive) to touch, to move (to affect emotionally)
    Synonym: megindít

Conjugation

Conjugation of meghat
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. meghatok meghatsz meghat meghatunk meghattok meghatnak
def. meghatom meghatod meghatja meghatjuk meghatjátok meghatják
2nd obj meghatlak
past indef. meghatottam meghatottál meghatott meghatottunk meghatottatok meghatottak
def. meghatottam meghatottad meghatotta meghatottuk meghatottátok meghatották
2nd obj meghatottalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog hatni.
archaic
preterite 		indef. meghaték meghatál meghata meghatánk meghatátok meghatának
def. meghatám meghatád meghatá meghatánk meghatátok meghaták
2nd obj meghatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meghat vala, meghatott vala/volt.
archaic future indef. meghatandok meghatandasz meghatand meghatandunk meghatandotok meghatandanak
def. meghatandom meghatandod meghatandja meghatandjuk meghatandjátok meghatandják
2nd obj meghatandalak
condi­tional pre­sent indef. meghatnék meghatnál meghatna meghatnánk meghatnátok meghatnának
def. meghatnám meghatnád meghatná meghatnánk
(or meghatnók) 		meghatnátok meghatnák
2nd obj meghatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. meghatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. meghassak meghass or
meghassál 		meghasson meghassunk meghassatok meghassanak
def. meghassam meghasd or
meghassad 		meghassa meghassuk meghassátok meghassák
2nd obj meghassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. meghatott légyen
infinitive meghatni meghatnom meghatnod meghatnia meghatnunk meghatnotok meghatniuk
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
meghatás megható meghatott meghatandó meghatva (meghatván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hat meg or meg is hat.
Potential conjugation of meghat
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. meghathatok meghathatsz meghathat meghathatunk meghathattok meghathatnak
def. meghathatom meghathatod meghathatja meghathatjuk meghathatjátok meghathatják
2nd obj meghathatlak
past indef. meghathattam meghathattál meghathatott meghathattunk meghathattatok meghathattak
def. meghathattam meghathattad meghathatta meghathattuk meghathattátok meghathatták
2nd obj meghathattalak
archaic
preterite 		indef. meghathaték meghathatál meghathata meghathatánk meghathatátok meghathatának
def. meghathatám meghathatád meghathatá meghathatánk meghathatátok meghathaták
2nd obj meghathatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meghathat vala, meghathatott vala/volt.
archaic future indef. meghathatandok
or meghatandhatok 		meghathatandasz
or meghatandhatsz 		meghathatand
or meghatandhat 		meghathatandunk
or meghatandhatunk 		meghathatandotok
or meghatandhattok 		meghathatandanak
or meghatandhatnak
def. meghathatandom
or meghatandhatom 		meghathatandod
or meghatandhatod 		meghathatandja
or meghatandhatja 		meghathatandjuk
or meghatandhatjuk 		meghathatandjátok
or meghatandhatjátok 		meghathatandják
or meghatandhatják
2nd obj meghathatandalak
or meghatandhatlak
condi­tional pre­sent indef. meghathatnék meghathatnál meghathatna meghathatnánk meghathatnátok meghathatnának
def. meghathatnám meghathatnád meghathatná meghathatnánk
(or meghathatnók) 		meghathatnátok meghathatnák
2nd obj meghathatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. meghathatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. meghathassak meghathass or
meghathassál 		meghathasson meghathassunk meghathassatok meghathassanak
def. meghathassam meghathasd or
meghathassad 		meghathassa meghathassuk meghathassátok meghathassák
2nd obj meghathassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. meghathatott légyen
infinitive (meghathatni) (meghathatnom) (meghathatnod) (meghathatnia) (meghathatnunk) (meghathatnotok) (meghathatniuk)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
meghatható meghathatatlan (meghathatva / meghathatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hathat meg or meg is hathat.

Derived terms

Further reading

  • meghat in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.