megjegyzés
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡjɛɟzeːʃ]
- Hyphenation: meg‧jegy‧zés
Noun
megjegyzés (plural megjegyzések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megjegyzés | megjegyzések |
| accusative | megjegyzést | megjegyzéseket |
| dative | megjegyzésnek | megjegyzéseknek |
| instrumental | megjegyzéssel | megjegyzésekkel |
| causal-final | megjegyzésért | megjegyzésekért |
| translative | megjegyzéssé | megjegyzésekké |
| terminative | megjegyzésig | megjegyzésekig |
| essive-formal | megjegyzésként | megjegyzésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megjegyzésben | megjegyzésekben |
| superessive | megjegyzésen | megjegyzéseken |
| adessive | megjegyzésnél | megjegyzéseknél |
| illative | megjegyzésbe | megjegyzésekbe |
| sublative | megjegyzésre | megjegyzésekre |
| allative | megjegyzéshez | megjegyzésekhez |
| elative | megjegyzésből | megjegyzésekből |
| delative | megjegyzésről | megjegyzésekről |
| ablative | megjegyzéstől | megjegyzésektől |
| non-attributive possessive – singular |
megjegyzésé | megjegyzéseké |
| non-attributive possessive – plural |
megjegyzéséi | megjegyzésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | megjegyzésem | megjegyzéseim |
| 2nd person sing. | megjegyzésed | megjegyzéseid |
| 3rd person sing. | megjegyzése | megjegyzései |
| 1st person plural | megjegyzésünk | megjegyzéseink |
| 2nd person plural | megjegyzésetek | megjegyzéseitek |
| 3rd person plural | megjegyzésük | megjegyzéseik |
Further reading
- megjegyzés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.