megszületés
Hungarian
Etymology
megszületik + -és
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛksylɛteːʃ]
- Hyphenation: meg‧szü‧le‧tés
Noun
megszületés (plural megszületések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megszületés | megszületések |
| accusative | megszületést | megszületéseket |
| dative | megszületésnek | megszületéseknek |
| instrumental | megszületéssel | megszületésekkel |
| causal-final | megszületésért | megszületésekért |
| translative | megszületéssé | megszületésekké |
| terminative | megszületésig | megszületésekig |
| essive-formal | megszületésként | megszületésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megszületésben | megszületésekben |
| superessive | megszületésen | megszületéseken |
| adessive | megszületésnél | megszületéseknél |
| illative | megszületésbe | megszületésekbe |
| sublative | megszületésre | megszületésekre |
| allative | megszületéshez | megszületésekhez |
| elative | megszületésből | megszületésekből |
| delative | megszületésről | megszületésekről |
| ablative | megszületéstől | megszületésektől |
| non-attributive possessive – singular |
megszületésé | megszületéseké |
| non-attributive possessive – plural |
megszületéséi | megszületésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | megszületésem | megszületéseim |
| 2nd person sing. | megszületésed | megszületéseid |
| 3rd person sing. | megszületése | megszületései |
| 1st person plural | megszületésünk | megszületéseink |
| 2nd person plural | megszületésetek | megszületéseitek |
| 3rd person plural | megszületésük | megszületéseik |
Further reading
- megszületés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.