mesterképzés

Hungarian

Etymology

mester (“master”) +‎ képzés (“training, education”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛʃtɛrkeːbzeːʃ]
  • Hyphenation: mes‧ter‧kép‧zés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

mesterképzés (plural mesterképzések)

  1. (education) graduate program, master's program
  2. (archaic) vocational training (a training in a craft toward becoming a master craftsman while going through the apprentice-journeyman-master phases)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mesterképzés mesterképzések
accusative mesterképzést mesterképzéseket
dative mesterképzésnek mesterképzéseknek
instrumental mesterképzéssel mesterképzésekkel
causal-final mesterképzésért mesterképzésekért
translative mesterképzéssé mesterképzésekké
terminative mesterképzésig mesterképzésekig
essive-formal mesterképzésként mesterképzésekként
essive-modal — —
inessive mesterképzésben mesterképzésekben
superessive mesterképzésen mesterképzéseken
adessive mesterképzésnél mesterképzéseknél
illative mesterképzésbe mesterképzésekbe
sublative mesterképzésre mesterképzésekre
allative mesterképzéshez mesterképzésekhez
elative mesterképzésből mesterképzésekből
delative mesterképzésről mesterképzésekről
ablative mesterképzéstől mesterképzésektől
non-attributive
possessive – singular 		mesterképzésé mesterképzéseké
non-attributive
possessive – plural 		mesterképzéséi mesterképzésekéi
Possessive forms of mesterképzés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mesterképzésem mesterképzéseim
2nd person sing. mesterképzésed mesterképzéseid
3rd person sing. mesterképzése mesterképzései
1st person plural mesterképzésünk mesterképzéseink
2nd person plural mesterképzésetek mesterképzéseitek
3rd person plural mesterképzésük mesterképzéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.