molett
Hungarian
Etymology
First attested in 1884. From Bavarian molet (“plump”), from German mollig, from Latin mollis (“soft”).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmolɛtː]
- Hyphenation: mo‧lett
- Rhymes: -ɛtː
Adjective
molett (comparative molettebb, superlative legmolettebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | molett | molettek |
| accusative | molettet | moletteket |
| dative | molettnek | moletteknek |
| instrumental | molettel | molettekkel |
| causal-final | molettért | molettekért |
| translative | moletté | molettekké |
| terminative | molettig | molettekig |
| essive-formal | molettként | molettekként |
| essive-modal | molettül | — |
| inessive | molettben | molettekben |
| superessive | moletten | moletteken |
| adessive | molettnél | moletteknél |
| illative | molettbe | molettekbe |
| sublative | molettre | molettekre |
| allative | moletthez | molettekhez |
| elative | molettből | molettekből |
| delative | molettről | molettekről |
| ablative | molettől | molettektől |
| non-attributive possessive – singular |
moletté | moletteké |
| non-attributive possessive – plural |
molettéi | molettekéi |
Derived terms
- moletten
- molettes
- molettség
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
- ^ molett in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- molett in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.