munkahét

Hungarian

Etymology

From munka (“work”) +‎ hét (“week”).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmuŋkɒɦeːt]
  • Hyphenation: mun‧ka‧hét
  • Rhymes: -eːt

Noun

munkahét (plural munkahetek)

  1. workweek (the range of days of the week that are normally worked)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative munkahét munkahetek
accusative munkahetet munkaheteket
dative munkahétnek munkaheteknek
instrumental munkahéttel munkahetekkel
causal-final munkahétért munkahetekért
translative munkahétté munkahetekké
terminative munkahétig munkahetekig
essive-formal munkahétként munkahetekként
essive-modal — —
inessive munkahétben munkahetekben
superessive munkahéten munkaheteken
adessive munkahétnél munkaheteknél
illative munkahétbe munkahetekbe
sublative munkahétre munkahetekre
allative munkahéthez munkahetekhez
elative munkahétből munkahetekből
delative munkahétről munkahetekről
ablative munkahéttől munkahetektől
non-attributive
possessive – singular 		munkahété munkaheteké
non-attributive
possessive – plural 		munkahétéi munkahetekéi
Possessive forms of munkahét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. munkahetem munkaheteim
2nd person sing. munkaheted munkaheteid
3rd person sing. munkahete munkahetei
1st person plural munkahetünk munkaheteink
2nd person plural munkahetetek munkaheteitek
3rd person plural munkahetük munkaheteik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.