néhai
Hungarian
Etymology
néha (“at some time in the past”, obsolete sense) + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈneːɦɒji]
- Hyphenation: né‧hai
- Rhymes: -ji
Adjective
néhai (not comparable)
- (of a person) late (deceased)
- former, erstwhile
- 1906 [1846–1847], Lajos Kuthy, Hazai rejtelmek (Magyar regényirók képes kiadása; 9), volume 2, Budapest: Franklin-Társulat, page 290:
- Ödön emlékében felköltek a néhai iszonyok, s mint kiállott kín és hábor képei szoktak sötét óráinkban, megrázták lelkét, melyet már a kancsi veregető keze fellázasztott.
- (please add an English translation of this quotation)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | néhai | néhaiak |
| accusative | néhait | néhaiakat |
| dative | néhainak | néhaiaknak |
| instrumental | néhaival | néhaiakkal |
| causal-final | néhaiért | néhaiakért |
| translative | néhaivá | néhaiakká |
| terminative | néhaiig | néhaiakig |
| essive-formal | néhaiként | néhaiakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | néhaiban | néhaiakban |
| superessive | néhain | néhaiakon |
| adessive | néhainál | néhaiaknál |
| illative | néhaiba | néhaiakba |
| sublative | néhaira | néhaiakra |
| allative | néhaihoz | néhaiakhoz |
| elative | néhaiból | néhaiakból |
| delative | néhairól | néhaiakról |
| ablative | néhaitól | néhaiaktól |
| non-attributive possessive – singular |
néhaié | néhaiaké |
| non-attributive possessive – plural |
néhaiéi | néhaiakéi |
Further reading
- néhai in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.