nagybőgő
Hungarian
Etymology
nagy + bőgő
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒɟbøːɡøː]
- Hyphenation: nagy‧bő‧gő
- Rhymes: -ɡøː
Noun
nagybőgő (plural nagybőgők)
- (music) double bass, contrabass
- Synonym: gordon
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | nagybőgő | nagybőgők |
| accusative | nagybőgőt | nagybőgőket |
| dative | nagybőgőnek | nagybőgőknek |
| instrumental | nagybőgővel | nagybőgőkkel |
| causal-final | nagybőgőért | nagybőgőkért |
| translative | nagybőgővé | nagybőgőkké |
| terminative | nagybőgőig | nagybőgőkig |
| essive-formal | nagybőgőként | nagybőgőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagybőgőben | nagybőgőkben |
| superessive | nagybőgőn | nagybőgőkön |
| adessive | nagybőgőnél | nagybőgőknél |
| illative | nagybőgőbe | nagybőgőkbe |
| sublative | nagybőgőre | nagybőgőkre |
| allative | nagybőgőhöz | nagybőgőkhöz |
| elative | nagybőgőből | nagybőgőkből |
| delative | nagybőgőről | nagybőgőkről |
| ablative | nagybőgőtől | nagybőgőktől |
| non-attributive possessive – singular |
nagybőgőé | nagybőgőké |
| non-attributive possessive – plural |
nagybőgőéi | nagybőgőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | nagybőgőm | nagybőgőim |
| 2nd person sing. | nagybőgőd | nagybőgőid |
| 3rd person sing. | nagybőgője | nagybőgői |
| 1st person plural | nagybőgőnk | nagybőgőink |
| 2nd person plural | nagybőgőtök | nagybőgőitek |
| 3rd person plural | nagybőgőjük | nagybőgőik |
Further reading
- nagybőgő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.