nyelvérzék
Hungarian
Etymology
nyelv (“language”) + érzék (“sense, feel, talent”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɲɛlveːrzeːk]
- Hyphenation: nyelv‧ér‧zék
- Rhymes: -eːk
Noun
nyelvérzék (plural nyelvérzékek)
- Sprachgefühl (a natural gift for languages)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | nyelvérzék | nyelvérzékek |
| accusative | nyelvérzéket | nyelvérzékeket |
| dative | nyelvérzéknek | nyelvérzékeknek |
| instrumental | nyelvérzékkel | nyelvérzékekkel |
| causal-final | nyelvérzékért | nyelvérzékekért |
| translative | nyelvérzékké | nyelvérzékekké |
| terminative | nyelvérzékig | nyelvérzékekig |
| essive-formal | nyelvérzékként | nyelvérzékekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyelvérzékben | nyelvérzékekben |
| superessive | nyelvérzéken | nyelvérzékeken |
| adessive | nyelvérzéknél | nyelvérzékeknél |
| illative | nyelvérzékbe | nyelvérzékekbe |
| sublative | nyelvérzékre | nyelvérzékekre |
| allative | nyelvérzékhez | nyelvérzékekhez |
| elative | nyelvérzékből | nyelvérzékekből |
| delative | nyelvérzékről | nyelvérzékekről |
| ablative | nyelvérzéktől | nyelvérzékektől |
| non-attributive possessive – singular |
nyelvérzéké | nyelvérzékeké |
| non-attributive possessive – plural |
nyelvérzékéi | nyelvérzékekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | nyelvérzékem | nyelvérzékeim |
| 2nd person sing. | nyelvérzéked | nyelvérzékeid |
| 3rd person sing. | nyelvérzéke | nyelvérzékei |
| 1st person plural | nyelvérzékünk | nyelvérzékeink |
| 2nd person plural | nyelvérzéketek | nyelvérzékeitek |
| 3rd person plural | nyelvérzékük | nyelvérzékeik |
Further reading
- nyelvérzék in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.