nyergelés

Hungarian

Etymology

From nyergel (“to saddle”) +‎ -és (noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɲɛrɡɛleːʃ]
  • Hyphenation: nyer‧ge‧lés

Noun

nyergelés (usually uncountable, plural nyergelések)

  1. saddling (the act of placing a saddle on an animal)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nyergelés nyergelések
accusative nyergelést nyergeléseket
dative nyergelésnek nyergeléseknek
instrumental nyergeléssel nyergelésekkel
causal-final nyergelésért nyergelésekért
translative nyergeléssé nyergelésekké
terminative nyergelésig nyergelésekig
essive-formal nyergelésként nyergelésekként
essive-modal — —
inessive nyergelésben nyergelésekben
superessive nyergelésen nyergeléseken
adessive nyergelésnél nyergeléseknél
illative nyergelésbe nyergelésekbe
sublative nyergelésre nyergelésekre
allative nyergeléshez nyergelésekhez
elative nyergelésből nyergelésekből
delative nyergelésről nyergelésekről
ablative nyergeléstől nyergelésektől
non-attributive
possessive – singular 		nyergelésé nyergeléseké
non-attributive
possessive – plural 		nyergeléséi nyergelésekéi
Possessive forms of nyergelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyergelésem nyergeléseim
2nd person sing. nyergelésed nyergeléseid
3rd person sing. nyergelése nyergelései
1st person plural nyergelésünk nyergeléseink
2nd person plural nyergelésetek nyergeléseitek
3rd person plural nyergelésük nyergeléseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.