nyilvánvaló

Hungarian

nyilvánvaló (comparative nyilvánvalóbb, superlative legnyilvánvalóbb)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyilvánvaló	nyilvánvalók
accusative	nyilvánvalót	nyilvánvalókat
dative	nyilvánvalónak	nyilvánvalóknak
instrumental	nyilvánvalóval	nyilvánvalókkal
causal-final	nyilvánvalóért	nyilvánvalókért
translative	nyilvánvalóvá	nyilvánvalókká
terminative	nyilvánvalóig	nyilvánvalókig
essive-formal	nyilvánvalóként	nyilvánvalókként
essive-modal	—	—
inessive	nyilvánvalóban	nyilvánvalókban
superessive	nyilvánvalón	nyilvánvalókon
adessive	nyilvánvalónál	nyilvánvalóknál
illative	nyilvánvalóba	nyilvánvalókba
sublative	nyilvánvalóra	nyilvánvalókra
allative	nyilvánvalóhoz	nyilvánvalókhoz
elative	nyilvánvalóból	nyilvánvalókból
delative	nyilvánvalóról	nyilvánvalókról
ablative	nyilvánvalótól	nyilvánvalóktól
non-attributive possessive – singular	nyilvánvalóé	nyilvánvalóké
non-attributive possessive – plural	nyilvánvalóéi	nyilvánvalókéi

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyilvánvaló	nyilvánvalóak
accusative	nyilvánvalót	nyilvánvalóakat
dative	nyilvánvalónak	nyilvánvalóaknak
instrumental	nyilvánvalóval	nyilvánvalóakkal
causal-final	nyilvánvalóért	nyilvánvalóakért
translative	nyilvánvalóvá	nyilvánvalóakká
terminative	nyilvánvalóig	nyilvánvalóakig
essive-formal	nyilvánvalóként	nyilvánvalóakként
essive-modal	—	—
inessive	nyilvánvalóban	nyilvánvalóakban
superessive	nyilvánvalón	nyilvánvalóakon
adessive	nyilvánvalónál	nyilvánvalóaknál
illative	nyilvánvalóba	nyilvánvalóakba
sublative	nyilvánvalóra	nyilvánvalóakra
allative	nyilvánvalóhoz	nyilvánvalóakhoz
elative	nyilvánvalóból	nyilvánvalóakból
delative	nyilvánvalóról	nyilvánvalóakról
ablative	nyilvánvalótól	nyilvánvalóaktól
non-attributive possessive – singular	nyilvánvalóé	nyilvánvalóaké
non-attributive possessive – plural	nyilvánvalóéi	nyilvánvalóakéi