nyomatékos
Hungarian
Etymology
nyomaték (“emphasis”) + -os (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɲomɒteːkoʃ]
- Hyphenation: nyo‧ma‧té‧kos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
nyomatékos (comparative nyomatékosabb, superlative legnyomatékosabb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | nyomatékos | nyomatékosak |
| accusative | nyomatékosat | nyomatékosakat |
| dative | nyomatékosnak | nyomatékosaknak |
| instrumental | nyomatékossal | nyomatékosakkal |
| causal-final | nyomatékosért | nyomatékosakért |
| translative | nyomatékossá | nyomatékosakká |
| terminative | nyomatékosig | nyomatékosakig |
| essive-formal | nyomatékosként | nyomatékosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyomatékosban | nyomatékosakban |
| superessive | nyomatékoson | nyomatékosakon |
| adessive | nyomatékosnál | nyomatékosaknál |
| illative | nyomatékosba | nyomatékosakba |
| sublative | nyomatékosra | nyomatékosakra |
| allative | nyomatékoshoz | nyomatékosakhoz |
| elative | nyomatékosból | nyomatékosakból |
| delative | nyomatékosról | nyomatékosakról |
| ablative | nyomatékostól | nyomatékosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
nyomatékosé | nyomatékosaké |
| non-attributive possessive – plural |
nyomatékoséi | nyomatékosakéi |
Derived terms
- nyomatékosan
- nyomatékosít
- nyomatékosság
Further reading
- nyomatékos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.