oldhatatlan
Hungarian
Alternative forms
- oldhatlan (archaic)
Etymology
From old (“to dissolve”) + -hatatlan (“un- ... -able, ir- ... -able”, adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈolthɒtɒtlɒn]
- Hyphenation: old‧ha‧tat‧lan
- Rhymes: -ɒn
Adjective
oldhatatlan (comparative oldhatatlanabb, superlative legoldhatatlanabb)
- (chemistry) insoluble (that cannot be dissolved)
- Antonym: oldható
- untieable, indissoluble
- oldhatatlan barátság ― indissoluble friendship
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | oldhatatlan | oldhatatlanok |
| accusative | oldhatatlant | oldhatatlanokat |
| dative | oldhatatlannak | oldhatatlanoknak |
| instrumental | oldhatatlannal | oldhatatlanokkal |
| causal-final | oldhatatlanért | oldhatatlanokért |
| translative | oldhatatlanná | oldhatatlanokká |
| terminative | oldhatatlanig | oldhatatlanokig |
| essive-formal | oldhatatlanként | oldhatatlanokként |
| essive-modal | oldhatatlanul | — |
| inessive | oldhatatlanban | oldhatatlanokban |
| superessive | oldhatatlanon | oldhatatlanokon |
| adessive | oldhatatlannál | oldhatatlanoknál |
| illative | oldhatatlanba | oldhatatlanokba |
| sublative | oldhatatlanra | oldhatatlanokra |
| allative | oldhatatlanhoz | oldhatatlanokhoz |
| elative | oldhatatlanból | oldhatatlanokból |
| delative | oldhatatlanról | oldhatatlanokról |
| ablative | oldhatatlantól | oldhatatlanoktól |
| non-attributive possessive – singular |
oldhatatlané | oldhatatlanoké |
| non-attributive possessive – plural |
oldhatatlanéi | oldhatatlanokéi |
Derived terms
- oldhatatlanság
Further reading
- oldhatatlan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.