olimpikon

Hungarian

Etymology

Coined from the neuter form of the Ancient Greek Ὀλυμπικός (Olumpikós, Olympic).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈolimpikon]
  • Hyphenation: olim‧pi‧kon
  • Rhymes: -on

Noun

olimpikon (plural olimpikonok)

  1. participant in the Olympic Games; Olympian

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative olimpikon olimpikonok
accusative olimpikont olimpikonokat
dative olimpikonnak olimpikonoknak
instrumental olimpikonnal olimpikonokkal
causal-final olimpikonért olimpikonokért
translative olimpikonná olimpikonokká
terminative olimpikonig olimpikonokig
essive-formal olimpikonként olimpikonokként
essive-modal
inessive olimpikonban olimpikonokban
superessive olimpikonon olimpikonokon
adessive olimpikonnál olimpikonoknál
illative olimpikonba olimpikonokba
sublative olimpikonra olimpikonokra
allative olimpikonhoz olimpikonokhoz
elative olimpikonból olimpikonokból
delative olimpikonról olimpikonokról
ablative olimpikontól olimpikonoktól
non-attributive
possessive – singular
olimpikoné olimpikonoké
non-attributive
possessive – plural
olimpikonéi olimpikonokéi

Further reading

  • olimpikon in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.