oszthatóság

Hungarian

Etymology

From osztható (“divisible, dividable”) +‎ -ság (noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈosthɒtoːʃaːɡ]
  • Hyphenation: oszt‧ha‧tó‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

oszthatóság (plural oszthatóságok)

  1. divisibility

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative oszthatóság oszthatóságok
accusative oszthatóságot oszthatóságokat
dative oszthatóságnak oszthatóságoknak
instrumental oszthatósággal oszthatóságokkal
causal-final oszthatóságért oszthatóságokért
translative oszthatósággá oszthatóságokká
terminative oszthatóságig oszthatóságokig
essive-formal oszthatóságként oszthatóságokként
essive-modal — —
inessive oszthatóságban oszthatóságokban
superessive oszthatóságon oszthatóságokon
adessive oszthatóságnál oszthatóságoknál
illative oszthatóságba oszthatóságokba
sublative oszthatóságra oszthatóságokra
allative oszthatósághoz oszthatóságokhoz
elative oszthatóságból oszthatóságokból
delative oszthatóságról oszthatóságokról
ablative oszthatóságtól oszthatóságoktól
non-attributive
possessive – singular 		oszthatóságé oszthatóságoké
non-attributive
possessive – plural 		oszthatóságéi oszthatóságokéi
Possessive forms of oszthatóság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oszthatóságom oszthatóságaim
2nd person sing. oszthatóságod oszthatóságaid
3rd person sing. oszthatósága oszthatóságai
1st person plural oszthatóságunk oszthatóságaink
2nd person plural oszthatóságotok oszthatóságaitok
3rd person plural oszthatóságuk oszthatóságaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.