páncél
Hungarian
Etymology
Borrowed from German Panzer, from Old French panciere (“coat of mail”), from Latin pantex (“paunch”).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpaːnt͡seːl]
- Hyphenation: pán‧cél
- Rhymes: -eːl
Noun
páncél (plural páncélok)
- (historical) suit of armour, armour, mail
- (zoology) shell, carapace
- (figuratively, literary) shield (an impenetrable, hard layer)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | páncél | páncélok |
| accusative | páncélt | páncélokat |
| dative | páncélnak | páncéloknak |
| instrumental | páncéllal | páncélokkal |
| causal-final | páncélért | páncélokért |
| translative | páncéllá | páncélokká |
| terminative | páncélig | páncélokig |
| essive-formal | páncélként | páncélokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | páncélban | páncélokban |
| superessive | páncélon | páncélokon |
| adessive | páncélnál | páncéloknál |
| illative | páncélba | páncélokba |
| sublative | páncélra | páncélokra |
| allative | páncélhoz | páncélokhoz |
| elative | páncélból | páncélokból |
| delative | páncélról | páncélokról |
| ablative | páncéltól | páncéloktól |
| non-attributive possessive – singular |
páncélé | páncéloké |
| non-attributive possessive – plural |
páncéléi | páncélokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | páncélom | páncéljaim |
| 2nd person sing. | páncélod | páncéljaid |
| 3rd person sing. | páncélja | páncéljai |
| 1st person plural | páncélunk | páncéljaink |
| 2nd person plural | páncélotok | páncéljaitok |
| 3rd person plural | páncéljuk | páncéljaik |
Derived terms
- páncélos
- páncéloz
- páncélzat
Compound words with this term at the beginning
- páncélajtó
- páncélautó
- páncélerőd
- páncélgépkocsi
- páncéling
- páncélkocsi
- páncéllemez
- páncélöltözet
- páncélruha
- páncélszekrény
- páncélszoba
- páncélterem
- páncéltorony
- páncéltörő
- páncélvonat
Compound words with this term at the end
- jégpáncél
- vaspáncél
References
- ^ páncél in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ páncél in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
- páncél in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.