pótolhatatlan
Hungarian
Etymology
From pótol (“to replace”, verb) + -hatatlan (“un- ... -able, ir- ... -able”, adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpoːtolɦɒtɒtlɒn]
- Hyphenation: pó‧tol‧ha‧tat‧lan
- Rhymes: -ɒn
Adjective
pótolhatatlan (comparative pótolhatatlanabb, superlative legpótolhatatlanabb)
- irreplaceable (that cannot be replaced)
- irrecoverable, irreparable (loss that cannot be made good)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | pótolhatatlan | pótolhatatlanok |
| accusative | pótolhatatlant | pótolhatatlanokat |
| dative | pótolhatatlannak | pótolhatatlanoknak |
| instrumental | pótolhatatlannal | pótolhatatlanokkal |
| causal-final | pótolhatatlanért | pótolhatatlanokért |
| translative | pótolhatatlanná | pótolhatatlanokká |
| terminative | pótolhatatlanig | pótolhatatlanokig |
| essive-formal | pótolhatatlanként | pótolhatatlanokként |
| essive-modal | pótolhatatlanul | — |
| inessive | pótolhatatlanban | pótolhatatlanokban |
| superessive | pótolhatatlanon | pótolhatatlanokon |
| adessive | pótolhatatlannál | pótolhatatlanoknál |
| illative | pótolhatatlanba | pótolhatatlanokba |
| sublative | pótolhatatlanra | pótolhatatlanokra |
| allative | pótolhatatlanhoz | pótolhatatlanokhoz |
| elative | pótolhatatlanból | pótolhatatlanokból |
| delative | pótolhatatlanról | pótolhatatlanokról |
| ablative | pótolhatatlantól | pótolhatatlanoktól |
| non-attributive possessive – singular |
pótolhatatlané | pótolhatatlanoké |
| non-attributive possessive – plural |
pótolhatatlanéi | pótolhatatlanokéi |
Derived terms
Further reading
- pótolhatatlan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.